Petőfi Sándor Arany Jánoshoz Műfaja
Sors, nyiss nekem tért, melyben Petőfi krisztusi szerepkört vállal, aki az emberiségért áldozza fel magát. A jegyzetnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
Petőfi [Sándor] - Arany [János]: A Két Bolond Istók. Petőfi És Arany Költeménye. | 7. Könyvárverés | Szőnyi Antikváriuma | 2002. 04. 06. Szombat 10:00 | Axioart.Com
Tarka lepke, kis mese, Szállj be Laci fejibe. Volt egy ember, nagybajúszos. Mit csinált? elment a kúthoz. De nem volt viz a vederbe', Kapta magát, telemerte. És vajon minek Meritette meg Azt a vedret? Tán a kertet Kéne meglocsolnia? Vagy ihatnék? … nem biz a. Telt vederrel a kezében A mezőre ballag szépen, Ott megállt és körülnézett; Ejnye vajon mit szemlélhet? Tán a fényes délibábot? Hisz olyat már sokat látott… Vagy a szomszéd falu tornyát? Hisz azon meg nem sokat lát… Vagy tán azt az embert, Ki amott a kendert Áztatóba hordja? Arra sincsen gondja. Mire van hát? Ebugattát! Már csak megmondom, mi végett Nézi át a mezőséget, A vizet mért hozta ki? Ürgét akar önteni. Ninini: Ott az ürge, Hű, mi fürge, Mint szalad! Pillanat, S odabenn van, Benn a lyukban. PETŐFI [Sándor] - ARANY [János]: A két bolond Istók. Petőfi és Arany költeménye. | 7. könyvárverés | Szőnyi Antikváriuma | 2002. 04. 06. szombat 10:00 | axioart.com. A mi emberünk se' rest, Odanyargal egyenest A lyuk mellé, S beleönté A veder vizet; Torkig tele lett. A szegény kis ürge Egy darabig türte, Hanem aztán csak kimászott, Még az inge is átázott. A lyuk száján nyakon csipték, Nyakon csipték, hazavitték, S mostan… Itt van… Karjaimban, Mert e fürge Pajkos ürge Te vagy, Laci, te bizony!
Ez meglehet. Ámde hogy úgy van, Esküszöm erre neked túróstésztára, dohányra És mindenfélére, mi csak szent s kedves előttem. - Drága komámasszony, kegyedet kérem meg alássan, Üsse agyon férjét és szidja meg istenesen, ha Még ezután sem fog nekem írni az illyen-amollyan. Irjon mindenről hosszan, de kivált, ha kegyedről Ir röviden, haragunni fogok majd hosszu haraggal. El ne feledje a barna Lacit s a szőke Julist, e Kedves gyermekeket. Hát a kert hogy van, amelynek Rózsáin szemeim sokszor függének, amíg a Messzeröpűlt lélek hívemhez vitte szerelmét? És a csonka torony, mely a harcoknak utána Most szomorún hallgat gyér fű-koszorúzta fejével, S várja jövendőjét, mely lábát ráteszi, s akkor Összeomol, mint a koldús, ha kikapja kezéből A mankót a halál... áll még a gólya fölötte, Méla merengéssel nézvén a messze vidékbe? Suzuki varga kozármisleny műszaki vizsga de Elcom euro 150 használati utasítás for sale Harry potter és a halál ereklyéi 2 videa teljes film Extol premium vadász és túrakés