Sopron Szabad Királyi Város Emlék
Szabad királyi városok, igy nevezik azokat a községeket, helyi közületeket, melyek királyi privilegiumok által a megyei és földesúri hatóság alól kivétettek és kezdetben mint kiváltságos községek éltek, idővel, ugy a XV. sz. elején, a törvényhatósági jogállást is megszerezték. Kiváltságaik azonban az országos törvnyekkel, a nemesség jogaival összeütközésbe nem jöhettek. Az újabb időben pedig arra, hogy valamely község a Sz. privilegiumát elnyerhesse, szükséges volt, hogy a korona és az ország iránt különös érdemeket szerzett légyen, az úri hatóság alól magát megváltsa, a Sz. anyagi és szellemi terheinek elviselésére képességét igazolja és végre, hogy törvénybe iktattassék. Az 1687. XVII. t. -c. pedig minthogy a Sz. száma «a visszafoglalások által annyira szaporodott, hogy az mint negyedik rend, a többi rendekkel nemcsak egenlő volna, hanem azokat felül is haladná», akként intézkedik, hogy jövőre számuk ne szaporíttassék, vagyis csak kivételesen nagy érdemekért és hogy ő felségének e kegyelme törvénybe iktattassék.
Sopron Szabad Királyi Város Emlék
Noha Bécsben nem tartották fontosnak a szabad királyi városi rang megadásához a pápai beleegyezés megkérését, Klimo püspök ezt lelkiismereti és erkölcsi kötelességének tekintette. Egy 1774. március 18-án kelt levelében a következőket fogalmazta meg. "Kijelentem, hogy amint a római pápa engem arra fölhatalmaz, Pécsnek a földesúri jog alól leendő fölszabadításába szívesen beleegyezem. " [6] Ennek folyományaképpen 1775. október 26-án kérvényt fogalmazott meg VI. Pius pápának (1775–1799), melyben püspöki esküje alóli felmentését kérte, ám elutasító választ kapott. A város végül Klimo György püspök 1777. május 2-án bekövetkezett halálát követően, a püspöki széküresedés ( sede vacante) időszakában (1777–1780) tudta a jogi procedúrát véghez vinni. Az 1780-ban kelt oklevélben – mint az a fentiekben olvasható – maga az uralkodónő is megemlékezett az általa nagyra becsült pécsi egyházfő szerepéről. Anton Hartelmayer vöröskréta-rajza Klimo György pécsi püspökről (Forrás: Pécsi Egyházmegye) Pécs város hagyománytiszteletének ékes bizonyítéka, hogy a megyeszékhely jelenlegi címerében és zászlaján ma is az 1780-as szabad királyi városi adománylevélben foglaltak alapszimbólumai láthatók.
Szabad Királyi Város Fogalma
Hogy saját királyi levelünkkel ezután az országgyűlésre meghivattassék, a mi megnevezendő, megcímzendő, megjelölendő városunkat arra biztatjuk és azt akarjuk, hogy a magyarországi hű alattvalónk és lakosaink a többi városunk mintájára a jövőben és ezentúl mindenkoron tartozzanak azt szabad királyi városunknak elismerni, annak írni és mondani, továbbá nevezni és címezni. Ennélfogva kegyesen biztatjuk híveinket, hogy a fent nevezett Kőszeg városát, melyet, mint a fent azt előre bocsátottuk, miután a királyi tárnokmester fellebbvitele és bírósága alá helyeztük, ezután tartozzatok mind peren kívül, mind peres eljárásban szabad királyi városunknak tartani, annak tekinteni, elismerni, nevezni és annak meg is tartani. Másként ez ne törtnénjen. Bécs 1648. Ferdinand m(anu) p(ropria), Szelepcsény György veszprémi püspök m. p., Oroszy György m. p. " (VaML KFL Act. Misc. Bécs vember 6. Declaratorium Nr. 3. idézi Bariska István 85–86. A szabad királyi várossá válás ára. In. Kőszeg egy szabad királyi város jubileumára.
Szabad Kiralyi Varosok
Vagyonosan, de puritánul Ebben az időben Debrecen már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági központként működött. A cím elnyerésével a cívisváros a fejlődés útjára lépett. Jóllehet például Mária Terézia a kereskedelmet majdnem annullálta. Malom is egyre több működött a városban, és később az ipar is fejlődött. Mindemellett a Református Kollégiumot is fenntartotta a lakosság – húzta alá a helytörténész. A céhes iparosság a XVIII. században is igen meghatározó volt, hiszen a városban 50-60 céh is működött, melyek tevékenységei részben az állattartással is összefüggtek. A XVIII. század elején Debrecennek megközelítőleg 40 ezer lakója volt – több mint Pozsonynak vagy Pestnek, Budának. A debreceniek többsége földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Volt olyan idő, amikor a város a fél Hortobággyal rendelkezett, és a szarvasmarha-kereskedők a leggazdagabbak közé tartoztak. A főbírókat a legvagyonosabbak közül választották ki, hiszen ők a vagyonukkal is kezességet vállaltak a városért.
Nádor azonban csak egyetlen évig lehetett, mivel elhunyt. Később Debrecen a történelme folyamán kétszer is Magyarország fővárosa volt: 1849-ben, valamint 1944-ben. - Vass Attila - [related-post post_id="4097992"] [related-post post_id="4035662"] Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre