Koezoes Tulajdonu Ingatlan Ertekesitese
Más tulajdonostársak kizárólagos használati joga A társasházi alapító okirat, illetve az szmsz tanulmányozása az esetleges kizárólagos használati jogok ellenőrzése szempontjából fordított előjellel is indokolt. Nyilvánvalóan jelentőséggel bírhat ugyanis az is, ha bármelyik másik albetét tulajdonosa rendelkezik valameny közös tulajdonú ingatlanrészen kizárólagos használati joggal. Négy tévhit a közös tulajdonnal kapcsolatban - Piac&Profit - A kkv-k oldala. Komoly gyakorlati jelentősége lehet, ha a társasház egyébként közös tulajdonú kertje valamelyik földszinti lakás kizárólagos használatában van. Ugyanilyen speciális szabályozás lehet a társasház padlásterével vagy pincéjével kapcsolatban. Kizárólagos használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése Fontos rögzíteni, hogy a kizárólagos használati jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztethető be. Ennek megfelelően a másokat megillető kizárólagos használati jogról sem fogunk tudni tájékozódni az ingatlan tulajdoni lapjáról. Ennek ellenére is a mai napig találkozni olyan tulajdoni lappal, ami a teremgarázs tulajdoni hányadok feltüntetése mellett tartalmazza, hogy a tulajdonostárs tulajdoni hányadához melyik számú beálló vagy tároló tartozik.
- Négy tévhit a közös tulajdonnal kapcsolatban - Piac&Profit - A kkv-k oldala
- Az osztatlan közös tulajdon
- Az ingatlan-nyilvántartás gyakorlati kérdései - Jogászvilág
Négy Tévhit A Közös Tulajdonnal Kapcsolatban - Piac&Amp;Profit - A Kkv-K Oldala
Közös tulajdon számos esetben létrejöhet ingatlanokon. A leggyakoribb, amikor a szülő halála után a gyermekek közösen öröklik az ingatlant, vagy többen közösen vásárolnak egy nagyobb, de a telekkönyv szerint meg nem osztott területet. Az osztatlan közös tulajdonú ingatlan széles körben ismert fogalom, azonban számos tévhit kering a köztudatban ezeknek az ingatlanoknak a használatával, fenntartásával, illetve értékesítésével kapcsolatosan. Az osztatlan közös tulajdon. A közös tulajdon mindig egy olyan jogi helyzet, amely több személy együttműködését kívánja meg, ezért az alábbiakban sorra vesszük a tipikus problémákat, és igyekszünk javaslatokat adni azok megoldására. Mit jelent az osztatlan közös tulajdon Közös tulajdon esetén egy ingatlannak több tulajdonosa van, azonban a tulajdonjogból eredő egyes jogosultságok – a birtoklás, használat, rendelkezés joga – mindegyik tulajdonostársat ugyanúgy megilletik, mintha egyedüli tulajdonosok lennének. Ez azt jelenti, hogy közös tulajdon esetén a tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan használatára és birtoklására – azonban ezt a jogát nem gyakorolhatja a másik tulajdonostárs jogainak sérelmére.
Az Osztatlan Közös Tulajdon
Amennyiben a természetbeni megosztás kizárt, úgy a bíróság megvizsgálja a tulajdonostárs tulajdonába adás (megváltás) lehetőségét. Nyilvánvalóan a legcélszerűbb – s egyben költségtakarékos – megoldás, ha a felek közösen megegyeznek a tulajdonrész vételárának összegében, ennek hiányában a bíróság kirendel egy igazságügyi szakértőt, aki megállapítja a dolog aktuális forgalmi értékét. A többségi tulajdonos tehát nem válik kiszolgáltatottá az ár kérdésében, hiszen a tulajdonrészért az ingatlan-értékbecslő által megállapított (arányos) vételárat megfizetnie. A tulajdonrész megszerzésének másik lehetősége, hogy a tulajdonostárs esetlegesen harmadik személy részére kívánja átruházni a tulajdoni hányadát. Ilyenkor Önt elővásárlási jog illeti meg, amelyet a harmadik személy által tett vételi ajánlat elfogadásával gyakorolhat. Az ingatlan-nyilvántartás gyakorlati kérdései - Jogászvilág. Dr. Géczi Beatrix ingatlanjogász és cégjogi szakértő Géczi & Géczi Ügyvédi iroda 1024 Budapest, Margit krt. 15-17. I/3. Tel. : 06 (20) 9786030 E-mail: Szakterületem az ingatlanjog, a kereskedelmi jog (klasszikus kereskedelmi szerződések, fogyasztóvédelem, társasági jog - ideértve a végelszámolás szabályait -, csőd- és felszámolási jog és az értékpapír jog) valamint a családjog.
Az Ingatlan-Nyilvántartás Gyakorlati Kérdései - Jogászvilág
A tulajdonostársaknak tehát a közös tulajdon megszüntetéséhez való joga nem évül el, és arról nem lehet érvényesen lemondani sem. A tulajdonközösség megszüntetésére vonatkozó jog abban áll, hogy a megszüntetést kívánó tulajdonostárs követelheti a többitől: egyezzenek bele a megszüntetésnek abba a módjába, amely a közös érdeküknek leginkább megfelel. A természetbeni megosztás esetén a bíróság általában a tulajdoni hányadokhoz igazodik, akkor is, ha korábban a tulajdonostársak ettől eltérően használták az ingatlant. Sajnos azonban a megosztás – bár ez a legszerencsésebb megoldás – nem mindig lehetséges. Nincs lehetőség a megosztásra akkor, ha ezt például a hatósági előírások nem teszik lehetővé – például azért, mert a megosztás folytán létrejövő teleknagyság nem érné el a helyi rendeletben megállapított teleknagyságot, vagy az így létrejövő ingatlanok valamelyike nem érintkezne megfelelő közúttal. Ha nincs lehetőség a természetbeni megosztásra, akkor a tulajdonostársak megpróbálhatják egymás tulajdoni hányadát magukhoz váltani.
Köszönöm 2017. 20. Mit tehet a tűzifájával....... Tisztelt Lepsényi Mária! Elolvastam a "Mit tehet a tűzifájával, és hogyan adózik az erdőtulajdonos? " című cikkét. Az utolsó bekezdéssel vitatkoznék, mert az Szja tv. 3. § 18. pontja igaz, hogy kimondja, hogy a saját gazdaság alatt a bérelt földterületet is érteni kell, de a 6. számú mellékletben már azt mondja, hogy őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermesztés stb., majd rátér arra, hogy "a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás,... " Tehát az erdőgazdálkodásig saját gazdaságról ír a törvény, majd az erdőgazdálkodásnál már saját tulajdonú (és nem bérelt) erdőterületről! Tehát nem biztos, hogy a bérelt erdőterületen az erdőgazdálkodás őstermelői tevékenységnek minősül. Szeretném, ha meggyőzne arról, hogy aggályaim nem jogosak. Egy másik kérdés is felmerült bennem: ha osztatlan közös tulajdonban van az erdő, akkor az egyik tulajdonos erdőgazdálkodó által az egész területen (a közös tulajdonban lévő) végzett erdőgazdálkodás őstermelői tevékenységnek minősíthető-e?